A nagyváros és környéke településpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából

A kutatás összefüggő leírása

1. Kutatási kérdések

A projekt keretében a kutatók arra a kérdésre kívánnak válaszolni, hogy a hazai környezetben nagyvárosnak számító, európai viszonylatban ugyanakkor inkább középvárosinak tekinthető 50-200 ezer lakosú megyei jogú városi körtérségi ellátó rendszerének működésében

milyen rendszerek vázolhatóak fel, ezek mennyiben képeznek sajátos típust a többcélú kistérségi társulásokon belül, figyelembe véve a formális és informális hálózati elemeket

milyen módon kell a jelenlegi többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó szabályozási rendszert módosítani annak érdekében, hogy ez a vizsgált települési kör, az ott lakók számára optimális módon biztosítsa a közszolgáltatások igénybevételének feltételeit.

2. A kutatás szakmai előzményei és a vizsgálat újdonsága

A nagyváros környéki igazgatás jelentős nemzetközi szakirodalommal rendelkezik. Párizs, London vagy Berlin közigazgatási, közszolgáltatás-szervezési kérései folyamatosan új kérdéseket és megoldási javaslatokat vetnek fel. A hazai kutatók között Pálné Kovács Ilona, Perger Éva, mint nemzetközileg elismert kutatók vagy Kovács Róbert, illetve Schneider Gábor a jelenkutatás szakértői közül hosszabban foglalkoztak a kérdéssel. Az Európai Unióban a METREX-ben folyó kutatások, a metropol-régiókkal kapcsolatos vizsgálatok sorolhatóak ebbe a körbe. E kutatások intenzifikálódása várható annak fényében, hogy az unióban bizonyos hangsúlyeltolódás figyelhető a regionális szemlélet irányából a városközpontú szemlélet irányába. E vizsgálatok meghatározó része ugyanakkor inkább a több milliós világvárosok szerepkörét, közigazgatási helyzetét és közvetlen települési környezetével való kapcsolat rendszerét boncolgatja.

A hazai környezetben az elmúlt években az elmúlt években az egyedi kutatói érdeklődésben a téma mindenekelőtt az 1990-et követően felerősödő szuburbanizációs folyamatok nyomán született vizsgálatokban öltött testet. E tekintet kiemelkedő súlyt képviselnek az MTA RKK kutatói, akik az ország különböző térségeiben vizsgálták a nagyvárosi városkörnyékek helyzetét, átalakulását. A hazai kutatásokat az elmúlt néhány évben keretbe foglalta részben az IDEA munkacsoportjainak tevékenysége (pl. kistérségi munkacsoport), illetve az MKI által a ROP 3.1.1 részként végzett közigazgatás fejlesztési - közalkalmazottak képzésére vonatkozó projektek.

A jelen vizsgálat újszerűsége a célzottságában, a megcélzott térségekben van. Abban, hogy a kistérségek egy meghatározott kisebb mértékben kutatott szegmensét célozza meg. Ez a kör tehát a megyei jogú várossal, mint térségközponttal rendelkező térségeket jelenti. Ez a közép-nagy városi környékek köre nem tipikusan tárgya a fentiekben említett kutatásoknak a módszertan komplexitása is megkülönbözteti a jelen vizsgálatot más megelőző munkától. Ez a módszertan három elkülönülő metodikai szegmenset tartalmaz:

1. Elméleti feltáró, összegző munka

2. Vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintése, bemutatása

3. A hazai kiemelt vizsgálatok (IDEA, ROP) és egyéb pl. szuburbanizációs szakirodalom eredményeinek összegzése

Empirikus vizsgálat: adatelemzés, esettanulmány

A vizsgált települési populációra vonatkozó teljes körű adatbázis összeállítása, elemzése, típusok meghatározása.

Részletes esettanulmány készítése legalább 3 érintett kistérségben a teljesség igényével, de maximum kistérségenként 20 településen.

Javaslatok, kidolgozása jogi, közigazgatási szempontok figyelembe vételével.

Nagyváros kutatás letölthető anyagok:

Nagyváros kutatás - Zárójelentés

Nagyváros kutatás - Esettanulmány

 További információk - kutatói fórum: itt.