Lokális Lendület - Településmarketing Konferencia

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik résztvettek  a konferencián, melyet a  Budapesti Gazdaság Főiskolával és a Person Magyarország Kommunikációs és Szolgáltató Kft-vel társszervezésben rendeztünk meg.

Hamarosan feltöltésre kerülnek a konferencia ideje alatt készült képek, valamint video felvétel, melyek elérhetőek lesznek az oldalról, valamint a www.telepulesmarketing.eu -ról is.

A települések korszerű és hatékony vezetéséhez mára elengedhetetlenné vált a menedzserszemléletű gondolkodásmód integrálása az önkormányzati politikába, azonban Magyarországon ezt még kevés esetben alkalmazzák igazán sikeresen.

A modern településirányítás meghonosodásának egyik legfőbb akadálya, hogy noha a szervezésben résztvevő szakemberek – önkormányzati vezetők, politikusok, helyi közalkalmazottak, marketing szakértők – céljai közösek, a gondolkodásmódjuk és fogalomrendszerük eltérő.

A Helyi Obszervatórium, a BGF és a Person által szervezett áprilisi, Lokális Lendület – Lehetőségek és stratégiák a településmarketingben elnevezésű konferencia fő célja éppen az volt, hogy a magyar települések számára fórumot teremtsen a modern településirányításban érintett szakmák párbeszédéhez.
Az eseményen többek között olyan elismert szaktekintélyek tartottak előadást, mint Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke vagy Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. A tanácskozás kiemelt részét képezték a szakmai kerekasztal-beszélgetések, melyek lehetőséget teremtettek arra, hogy a szakemberek között valódi vita alakuljon ki, és a települések által gyakorlatban is hasznosítható megoldások születhessenek.

Ezekben a hetekben jelenik meg az uniós tender a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) fejlesztésére a Regionális Operatív Programokban. Május 3-áig lehet pályázni a Vendégbarát múzeum cím elnyerésére a Magyar Turizmus Zrt.-nél. További forrásokat jelenthet a településeknek a napokban megjelenő rendelet az önkormányzatok uniós forrás-kiegészítésére szánt támogatásairól, valamint azokról a decentralizált forrásokról, amelyekre a Regionális Fejlesztési Tanácsoknál lehet pályázniuk a településeknek – közölte az Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője, Szittáné Bilanics Erzsébet.

Az eseményen előadást tartó Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a településmarketingről szólva emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatok és a vállalkozói szféra között elengedhetetlen az összefogás. A turizmus területén is azok az országok az igazán sikeresek, ahol ez az együttműködés jól működik. Az egészséges területi marketing alulról szerveződik, ezt a folyamatot támogatják a hamarosan pályázható Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM)-támogatások is. Újabb lendületet adhat a magyarországi gyógyturizmusnak, hogy az Európai Unió egységesíteni akarja egészségbiztosítási piacát. Jelenleg ugyanis az egyes országok egészségbiztosítóinak nem kötelező más országok, így a  a magyarországi gyógykezelések számláit elfogadniuk. Ez a remélhetőleg mielőbbi döntés lendületet adhat a hazi egészségturizmus fejlődésének és még több külföldi vendéget, beteget üdvözölhetünk egészségturisztikai céllal Magyarországon.

A mostani gazdasági és pénzügyi válság veszélyezteti azoknak a vidéki szállodáknak a létét, amelyeket az elmúlt években alakítottak ki a konferenciaturizmusra, ám az eddig megszokott vállalati tréningek és szakmai találkozók elmaradása súlyos bevételkiesést okoz számukra – mondta Niklai Ákos. Az elmúlt évek szállodafejlesztései közül sokról most derül ki, hogy nem voltak elég megalapozottak keresleti oldalról és saját vendégkör kialakítása helyett csak a meglévő torta került tovább szeletelésre.

Rudi Zoltán a helyi média és az önkormányzatok lehetőségeinek elemzése során a kiaknázatlan potenciálra, lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Az önkormányzatok sikerességéről, a településmarketing nemzetközi perspektíváiról, a versenyképes identitás kialakításának kérdéséről Jókay Károly, a Ceu-Visiting professzora, az IGE kft ügyvezetője tartott előadást. Mindez különösen válság idején értékelődik fel, hiszen egy-egy település, régió ma már a globális piacon versenyez az erőforrásokért, piacokért.

A jó önkormányzati gyakorlatokat a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) pályázati programja is bátorítja. Sabján Katalin, a TÖOSZ nemzetközi titkára a Példátadó Gyakorlatok Pályázat idei nyerteseinek munkáiból szemezgetett, és ismertette a 2009-es programot is, melynek idei kiírásai között is találni olyat, melynek vannak kapcsolódásai a turizmussal.

Idén április 22-én lesz a döntője a Legjobb önkormányzati gyakorlatok programnak. A döntősök között van például az alig 200 lelkes nógrádi település, Kozárd, amely az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében több mint 30 projektet indított el, és évente 15 ezer látogatót vonz.

A településimázs rendkívüli jelentőségű lehet a hitelképesség szempontjából is. Erről az önkormányzati-intézményi hitelezésre szakosodott, osztrák HYPO Investmentbank AG magyarországi képviseletének vezetője, Fehér Botond beszélt a konferencián. A források beszűkültek, az önkormányzatok ma majdnem tízszeres kamatfelárral juthatnak csak finanszírozáshoz. Mindennek van pozitív hozadéka is a rossz projektek kiárazódása, kihullása révén. A projektfejlesztő önkormányzatoknak a „kozmetikázás” helyett a mind hitelesebb településimázsra kell törekedniük, illetve a stratégia mellett belső vízióval is kell rendelkezniük önmagukról, ha versenyben kívánnak maradni a mára alapvetően keresleti piacon a forrásokért.

Viszont a válságnak jótékony hatása is van: kiárazódnak a piacról azok a rossz, ésszerűtlen önkormányzati projektek, amelyek a forrásbőség idején a bankoktól is támogatást kaphattak. Egy nem megtérülő termálstrand finanszírozásához ma már elvárás lehet például a geotermikus energia felhasználása is – érzékeltette a változásokat Fehér Botond.

KEREKASZTALOK

Piskóti István, a Miskolci Egyetem Marketing Tanszékének igazgatója elméleti oldalról közelítette meg a kérdést. Szemléltetve a kapcsolatokat a különböző szegmensek között. Sós Tamás, mint a Heves Megyei Közgyűlés Elnök, és Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt Elnökének párbeszéde jó példa volt a szakma és az önkormányzati vezetők között meglévő ellentét szemléltetésére, hiszen ennél a pontnál érződött az a probléma, ami miatt néhány település ott tart, ahol. Az együttműködés hiánya, egymás érdekeinek figyelembe nem vétele volt itt a legszembetűnőbb emberi tulajdonság. Ezek pedig nélkülözhetetlenek, ha a településünket, a helyet, ahol élünk szeretnénk élhetőbbé tenni.

Most, hogy sokan a belföldi turizmus fellendülésére számítanak a válság miatt, nem szabad elfelejtenünk, hogy nem elsősorban a turisták igényeihez kell formálni az adott környezetet, hanem mindenekelőtt a lakóira, mert hiába lendül fel a turizmus, ha elégedetlen emberekkel találkozunk az utcán és úton-útfélen panaszkodni halljuk őket. Az önkormányzat érdeke is, hogy jó kapcsolatot ápoljon saját „ügyfeleivel”. Nem beszélve arról, hogy manapság ritka, hogy pozitív benyomásunk szülessen egy-egy utazás alkalmával, mivel mindenhol méltatlankodó emberekkel találjuk szemben magunkat, így kedvünk sincs visszatérni oda. Akarva akaratlanul is beszélünk a helyről például munkatársainknak, családjainknak, de nem mindegy, hogy negatív vagy pozitív reklámot viszünk az adott településről. Kifizetődik a turista-barát viselkedés, szemléletmód, de ahhoz előbb az ott élő emberekkel kell elhitetni, hogy ez elsősorban az Ő érdekük (például bevételeket generál, amiből tovább lehet fejleszteni a lakókörnyezetet amivel élhetőbbé válik a település).

A kerekasztal végén a falusi turizmus is hangsúlyt kapott. Hiányolták néhányan a falusi ízeket kínáló vendéglátó egységeket, mellyel a vendégszeretet fokozható lenne.

Ezt a tevékenységet csak kiegészítő tevékenységgel együtt lehet űzni, ugyanis a jó áraknak köszönhető, hogy sokan ezt részesítik előnyben a wellness-t, selfness-t kínáló szállodákkal szemben. Akik ezt a fajta szálláshelyet keresik fel, bizonyos értelemben „kalandot” vettek, és őszinte vendégszeretetet. Azok, akik igazi falusi, házias ízekre vágynak, ne éttermekben keressék, ne azok étlapjairól hiányolják, hanem keressenek fel egy-egy hosszúhétvége alkalmával kisebb falvakat, ahol biztosan nem fognak hiányt szenvedni semmiből, de ízek terén sem.

A Szonda-Ipsos Véleménykutatási igazgatója, Závecz Tibor a helyi média megítéléséről beszélt, kitérve az olvasottsági, nézettségi, valamint a hallgatósági adatokra főbb médiumok esetében. Véleménye szerint az összhang érdekében nélkülözhetetlen az igények felmérése kutatás formájában, hiszen egy település fejlesztéséhez elengedhetetlen a lakosság bevonása, véleményének figyelembe vétele, mivel ők szembesülnek nap, mint nap azokkal a gondokkal, problémákkal, hiányosságokkal, amikre a felsőbb vezetés esetleg nem is gondolna.

Ennek egyfajta gyakorlati megvalósulása az „Újbuda” brand bevezetése, amely a sok kisebb településből létrejött városrész egységes identitásának megteremtését célozta meg. Erről, az „én városom” kezdeményezésről beszélt Vincze Kinga a Média 11 Kft. képviselője. A települések és a szimbólumaik kapcsolatát, a közérthetőséget és a közérdeklődés jelentőségét emelte ki Fábián Zsolt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének főtitkára, amikor bemutatta, hogyan került a Grassalkovich Kastély image-nak középpontjába az itthon és külföldön is közkedvelt Sissi királyné. 

Szabó Gellért, a Faluszövetség vezetője rámutatott, hogy a falvak helyzete nehezebb, lehetőségeik korlátozottabbak a marketing terén. Szentkirály esetében szinte véletlenen múlt a nevét közismertté tevő ásványvíz felfedezése.

Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium ügyvezetője kiemelte, hogy a településmarketing egyfajta kitörési pont az önkormányzatok számára, ugyanakkor ahhoz, hogy ténylegesen hatásos legyen mély együttműködésre, ritkán tapasztalt tartalmi együttműködésre van szükség marketingesek és helyi vezetők, szakemberek között. A településmarketing eszközei csak akkor lehetnek ténylegesen hatásosak, ha összhangban vannak a helyi emberek gondolkodásával és a települések gazdaság és fejlesztési elképzeléseivel, terveivel. Ily módon összeér a közvélemény kutatójának és a települések működését vizsgáló szakemberek véleménye.